2014. május 11., vasárnap

Gundel-Takács és Conchita Wurst

Nem Conchitáról szól elsősorban ez a rövid bejegyzés.
(Róla annyit: lenyűgözőnek találom a Rising Like a Phoenix című dalt, pontosabban, az az érzésem, nem a dal önmagában díjnyertes, hanem az előadóművész teljesítménye, a megjelenésének tökéletes kidolgozottsága, a hangszerelés, a tévéfelvétel kitűnő vágásai, a háttér-effektusok - szóval mindez együtt. Az ötödik elem című film Dívájának produkciója jutott erről azonnal eszembe, azzal a különbséggel, hogy Luc Besson filmjében a csillagközi sztár hangja is elképesztően szép - ez Conchita Wurstról nem mondható el. Annál nagyobb teljesítmény a sodró előadás.)

Bejegyzés a május 10-i Eurovíziós döntőről azért lett, mert felvételről megnéztem a magyar "közszolgálati"(nak nevezett) tévé közvetítését, és van mit kommentálnom.

Gundel-Takács Gábor sportriporterhez méltó pörgő nyelvvel sorolta a tudnivalókat, ismertette a művész hitvallását is a toleranciáról, elfogadásról, de Conchita Wurst esetében megengedett magának egy laza kommentárt is.

Utalt arra, hogy Ausztria képviselője utoljára 1966-ban nyerte ezt  a dalfesztivált, aztán ezt mondta:

"kíváncsi lennék, hogy a 80. életévében járó Udo Jürgens mit szól az osztrák indulóhoz..."

Micsoda? Egyetlen más előadó esetében sem engedett meg magának ilyen megjegyzést. Mit szólna ugyan Udo Jürgens? És miért is érdekes ez? Ha ma az 1966-os felvétellel szállt volna versenybe Ausztria, ahhoz vajon mit szólnánk?

Ha nagyon jóindulatú akarnék lenni, azt mondanám, a kormánytévé által sztárolt műsorvezető szerencsétlen módon azt akarta közölni, hogy hú, de gyorsan változik világunk. Csakhogy nem nagyon akarok ebben a rezsimben jóindulatúlag félreérteni semmit, ami botrányos...

Gundel-Takács olyan formában tette ezt, hogy nehéz nem kihallani belőle a kispolgárt, akinek a múlt század hatvanas évei a "normális" viszonyítási alapot jelentik, Udo bácsi biztosan fejét csóválja, és "mi" vele együtt értetlenkedünk, hogy hova jutott a világ...

Kedves Gundel-Takács úr, én ugyan nem tartok önnel ebben a sóhajtozásban. Annak meg külön örülök, hogy a Fidesz-tévén kapta meg a csomagban ezt a 21. századi kulturális hatást a magyar néző.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése